Nagy ilyenkor a büszkeség: igazából még nem tud mászni sem, de már nagyon küzd hogy ülni tudjon... Mostanában pont ilyen pózban figyeli a környezetet, a "szabad" kezével pedig pakol maga mellett, tömi a szájába a keze ügyébe eső tárgyakat. Mivel a kör amit elér már sokkal nagyobb mint akár pár nappal korábban, sokkal jobban oda kell figyelni hogy mit is hagyunk mellette, Botond játékaira is oda kell néha figyelni. Utóbbiról persze fiam nálunk sokkal jobban gondoskodik: számon tartja mi az övé és mi Emeséé, ennek megfelelően elveszi lányomtól ami "nem neki való" és ad helyette más játékot "babájé!" felkiáltással. Ilyenkor veszélyben az élete: majdnem megesszük annyira édes. Balázs
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése